A tornagyőztes U8-as korosztály szereplését Kiss Gábor foglalta össze:
„Kiváló rendezés és nagyszerű hangulat jellemezte az egész tornát. Mi az „A” csoportba kaptunk besorolást, ahol minden mérkőzésünket megnyertük, s végül csoportelsőként jutottunk az elődöntőbe. A csoportmeccsek során legyőztük a Gyirmót az FC Győr, a Veszprém és a Nagykanizsa csapatait. Az elődöntőben a Felcsút csapata sem tudott megállítani minket. Majd a döntőben újra a Gyirmót FC Győr csapatával találkoztunk, akiket ismét legyőztünk. A srácok egész délután magabiztos, kezdeményező és minőségi játékot mutattak. Az összes mérkőzésükön támadólag léptek fel, irányították a találkozókat. Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy rengeteg helyzetet kidolgozva, sok gólt szerezve, sok egyéni villanást, remek megoldást mutatva, minden mérkőzésüket megnyerve újra tornagyőztesek lettek. 2025-ben ez volt a második tornánk melyen megmutattuk magunkat, s ismét az első helyen végeztünk. Külön öröm, hogy csapatunkból került ki a torna gólkirálya is, Héra Zéti személyében. Az egész csapat teljesítményével elégedett voltam, az edzéseken tanult elemeket és dolgokat bőven visszaadták a játékosok. Voltak hibák, kapkodó megoldások, ami természetes a gyerekeknél, s része a fejlődésüknek. De, ami kiemelendő, bármi történt a pályán, egyből reagáltak rá és törekedtek a jó döntések meghozatalára. Igazi csapatkét funkcionáltak, ezt nagy mértékben elősegítik az ilyen s ehhez hasonló, minőségi tornákon való tapasztalatszerzések. A szülőknek ezúttal is köszönjük a fáradhatatlan szurkolást, a szakmai stábnak a segítséget. A tornagyőztes csapat tagjai:
Nagy Zéti, Lukátsi Zalán, Héra Zéti, Németh Ármin, Rácz Alex, Ujhelyi Kristóf, Pnishi Noár, Milisics Ármin, Gáncs Ati
U9-es összefoglaló Török Richárdtól:
„A csoportmeccsek alatt az első mérkőzésen nem voltunk még élesek így 1:0 arányú vereséget szenvedtünk a Csorna csapatától.
A második mérkőzésre megbeszéltük, hogy változtatni kell a hozzáállásunkon. Ez sikerült is mivel a Mosonmagyaróvár csapatát 7:0 arányban sikerült legyőzni! Itt azt gondoltam egyenesbe jöttünk és a gyerekek is megértették, hogy mi hiányzott az első mérkőzésen. A Felcsút csapatával következett egy a továbbjutást eldöntő mérkőzés, ahol 1:0-ra vezettünk, de sajnos a végjátékban nem voltunk pontosak így 2:1 arányú vereséget szenvedtünk. Úgyhogy az 5-6. helyért játszhattunk. Ezen a mérkőzésen nem tudtunk az eddig tornákon ránk jellemző mentalitással játszani. Görcsösen és bátortalanul fociztunk.
Emiatt a hatodik helyen végeztünk.
Nem az eredmény a lényeges, hanem a mutatott játék, de a ezen a napon egyik sem volt megfelelő egy meccset leszámítva.
Nem szándékosan játszottunk rosszul, de ez most így alakult. Tudjuk a hibákat és mivel volt jó teljesítmény azt is tudjuk, hogy képesek vagyunk rá.
“Nehéz érzés, amikor át kell lépnünk a saját árnyékunkat! Viszont nagyon hasznos!”
Ezen az úton megyünk tovább! “
Horváth András foglalta össze az U10-es csapat mérkőzésein látottakat:
„Az első mérkőzést az SC Sopron ellen játszottuk, ahol sajnos gyorsan hátrányba kerültünk. A találkozó nagy részében mezőnyjáték dominált, majd ellenfelünk egy újabb góllal növelte előnyét egy hátul eladott labdánkból. Az utolsó öt percben azonban sikerült felébrednünk, egyenlítettünk, és bár mindent megtettünk a fordításért, végül döntetlennel zártuk a nyitómérkőzést.
A második összecsapásunkon a Veszprém ellen már megfelelő mentalitással léptünk pályára. A csapat magabiztosan játszott, mi diktáltuk a tempót, és hamar háromgólos előnyre tettünk szert. A lendület nem tört meg, további két gólt szereztünk, így meggyőző 5–0-s győzelmet arattunk.
Ezután a csoportelsőség szempontjából döntő jelentőségű mérkőzés következett a Felcsút SE ellen. A rangadó izgalmas és kiélezett volt, ahol végül egyetlen gól döntött a javunkra. Ezzel megszereztük a csoportelsőséget és biztosítottuk helyünket az elődöntőben.
A döntőért a Mosonmagyaróvár csapatával kellett megmérkőznünk, akikkel egy lüktető, szoros találkozót vívtunk. Mindkét fél főként az ellenfél hibáiból került helyzetbe, de ezek többnyire kimaradtak. Az óváriak azonban előbb kihasználtak egy hibánkat, így megszerezték a vezetést. A mérkőzés végén sikerült egyenlítenünk egy labdaszerzést követően. Jöhettek a büntetők, ahol a hivatalos 3–3 rúgás nem hozott döntést, így az első hibáig folytatódott a párharc. Végül az ötödik körben a Mosonmagyaróvár javára dőlt el a mérkőzés.
A bronzmeccsen a Zalaegerszeg ellen léptünk pályára, de sajnos a fiúkon érződött az elvesztett büntetőpárbaj hatása. Nem tudtunk igazán a saját játékunkra koncentrálni, így a ZTE megérdemelten győzött 2–0-ra, megszerezve ezzel a bronzérmet. Csapatunk a negyedik helyen zárta a tornát.
Összegzés:
Eredményesség és teljesítmény szempontjából voltak már jobb tornáink, de akadtak pozitívumok és jó teljesítmények is. Az első mérkőzés első felét leszámítva a csapat hozzáállása és agresszivitása megfelelő volt. A gyerekek minden meccsen küzdöttek a győzelemért, a lőtt gólokat örömmel ünnepelték, és csapatként működtek együtt. Ugyanakkor támadásban gyengébben teljesítettünk: hiányoztak az egyéni megoldások, villanások, és sokszor nem volt elegendő támogató mozgás sem. Védekezésben mérkőzésről mérkőzésre fejlődtünk, de az összhang és az együttes mozgások továbbra is gyakorlást igényelnek.
Sajnos ezen a tornán nem sikerült dobogós helyezést elérnünk, de továbbra is keményen dolgozunk a fő célunkat szem előtt tartva, amely nem más, mint a gyerekek fejlődése.”
Az U11-es csapat szereplését Horváth Péter értékelte:
„A mai tornán a mentális előrelépés látszott a csapatomon. A szervezettség, a védekezésben a nagy akarat és küzdés jellemezte a gyerekeket. Tetszett a jó hozzáállás, hogy mindenki hozzá tudott tenni a közös sikerhez valamit. Sok hibával játszottunk, látszott, hogy teremben nem edzünk és szokatlan volt a gyerekeknek. A technikai hibákat kompenzálni tudták a fiúk a szívükkel, ami ma kellett a 3. hely megszerzéséhez. Sok energiát tettek bele a mai tornába, ennek köszönhetően pedig kevés gólt kapva, begyűjtötték a bronzérmet. Gratulálok a gyerekeknek a mai eredményhez!”