A támogató környezet, a sport öröme volt a cél az U8-as csapatnálSzerző: Németh Zsolt

Kiss Gábor értékelése:

„A mögöttünk álló szezon végén szeretném megköszönni mindenkinek azt a támogatást, bizalmat és együttműködést, amely egész évben körülvette csapatunkat. Nagyszerű érzés visszatekinteni erre az időszakra, hiszen rengeteg élménnyel, fejlődéssel és közös sikerrel gazdagodtunk.

Az idei év egyik legfontosabb célja továbbra is az volt, hogy a gyerekekben erősítsük a labdarúgás, a sport és a mozgás szeretetét. Hiszem, hogy ebben az életkorban az öröm, a játékosság és a pozitív élmények jelentik a fejlődés alapját. Arra törekedtünk, hogy minden játékos olyan támogató környezetben dolgozhasson, ahol bátran próbálkozhat, hibázhat, tanulhat és a saját útján fejlődhet.

A szezon során több új kihívással is találkoztunk. A nagyobb játéktér, a megnövekedett létszám, valamint a kapusposzt megjelenése új feladatokat jelentett a gyerekek számára. Külön öröm volt látni, hogy milyen gyorsan és természetesen alkalmazkodtak ezekhez a változásokhoz. Nyitottságuk, kíváncsiságuk és tanulási vágyuk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az új helyzetekből is sikeresen kerüljenek ki.

Az edzéseken végzett munka egész évben példaértékű volt. A gyerekek lelkesedése, rendszeres részvétele és pozitív hozzáállása lehetővé tette, hogy folyamatos fejlődést tapasztaljunk. Nemcsak technikai és koordinációs képességeik fejlődtek látványosan, hanem egyre tudatosabban kezdték érteni és alkalmazni a játék alapelveit is.

Az év elején még elsősorban az „Én és a labda” szemlélet dominált, azonban a szezon végére egyértelműen megjelent az „Én, a labda és a társam” gondolkodásmód. Egyre többször láthattunk tudatos együttműködéseket, szép passzjátékot, egymás segítését és olyan csapatmegoldásokat, amelyek jól mutatják a gyerekek fejlődését. Talán ez az egyik legfontosabb eredménye az évnek: egyénileg mindenki előrelépett, miközben közösségként is egyre erősebb, összetartóbb csapattá váltunk.

A szezon során számos Bozsik Tornán, Régiós Kiemelt Bozsik Fesztiválon, meghívásos tornán és edzőmérkőzésen vettünk részt. Ezek a megmérettetések kiváló lehetőséget biztosítottak arra, hogy a gyerekek éles helyzetekben is kipróbálják magukat, tapasztalatot szerezzenek és visszajelzést kapjanak a fejlődésükről.

Büszkék lehetünk az elért eredményekre. A csapat több tornán is kiemelkedően szerepelt, számos különdíjat gyűjtött be, és rendszeresen szép játékot mutatott. Az eredmények azonban önmagukban nem mondanak el mindent. Ami igazán örömteli volt, hogy a gyerekek bátran, kreatívan, kezdeményezően futballoztak, miközben sportszerűen és alázattal képviselték a csapatot. Játékukon jól látszott az a munka, amelyet egész évben közösen végeztünk.

Külön szeretném kiemelni a szülők szerepét. Az Önök támogatása, biztatása, türelme és áldozatvállalása nélkül ezek a sikerek nem valósulhattak volna meg. Köszönöm, hogy rendszeresen segítették a gyerekeket az edzésekre és mérkőzésekre való eljutásban, hogy a pálya széléről pozitív légkört teremtettek, és hogy partnerként támogatták a közös munkát. A gyerekek fejlődése mindig közös eredmény: játékos, szülő és edző együttműködésének gyümölcse.

Köszönöm játékosaimnak az egész éves munkát, lelkesedést, kitartást és azt a rengeteg mosolyt, amelyet nap mint nap a pályára hoztak. Köszönöm kollégáimnak a szakmai támogatást, a közös gondolkodást és az együttműködést.

Büszke vagyok minden egyes játékosra. Nemcsak azért, amit elértek, hanem azért is, amilyen hozzáállással dolgoztak egész évben. A fejlődésük, a bátorságuk és a csapatszellemük biztos alapot jelent a jövőre nézve.

Zárásként két gondolatot szeretnék útravalóul adni a gyerekeknek:

„Amikor játszol, tanulsz. Amikor tanulsz, fejlődsz. És amikor fejlődsz, győzöl.”

„Az út a cél – és mi együtt haladunk rajta előre.”

Soha ne felejtsétek el: a labdarúgás elsősorban öröm, játék és közösség. Őrizzétek meg ezt a lelkesedést, és akkor a fejlődés és a sikerek is tovább fognak érkezni.

Egy csapat, egy család!”